Login: Jelszó:    Regisztráció
 <<  1  21  41  61  81  101  121  141  161  181  201  221  241  >>

Téma Létrehozó Hozzászólások Utolsó hozzászólás
Britney Spears (Criphs) 46 LEGYU (LEGYU)
2005 július 24. vasárnap 15:00
LELEPLEZÕ KÉP TIMBÁRÓL!!! NO FAKE! Emeric SH (Emeric) 27 LEGYU (LEGYU)
2005 június 25. szombat 13:37
Mitõl lesz valaki Amigás??! neongod (neongod) 72 LEGYU (LEGYU)
2005 június 23. csütörtök 11:49
Elkészült a News! Lay András (lay) 55 neongod (neongod)
2005 május 31. kedd 14:04
Szeretnem megszuntetni Timbat Leeroy ^ SMV (leeroy) 32 LEGYU (LEGYU)
2005 május 25. szerda 17:51
A1200-t toronyba! Rutinosak elõnyben! :) Soponyai Viktor (dh1) 35 LEGYU (LEGYU)
2005 május 12. csütörtök 17:53
Ki, hogyan terjeszti az AMIGA szellemét? B. Szilveszter (bszggg) 38 LEGYU (LEGYU)
2005 május 6. péntek 21:24
Azt hiszem, Merlin példáját fogom követni. Elfelejtelek benneteket az Amigával együtt. Molnar Antal (timba) 19 LEGYU (LEGYU)
2005 május 6. péntek 21:11
Coldfire 68K Kémeri Csaba (unreal) 14 sadddam (sadddam)
2005 április 19. kedd 15:40
Programötletek Rajnai Almos (rachy) 102 Hosszu Peti (teo)
2005 április 18. hétfő 17:16
Milyen legyen a News? Lay András (lay) 47 MeLaK (melak)
2005 január 28. péntek 18:08
CDXL Soponyai Viktor (dh1) 7 Reynolds (reynolds)
2005 január 6. csütörtök 14:13
p96 vs cgx! neongod (neongod) 45 Reynolds (reynolds)
2004 november 23. kedd 09:47
Legyen-e fYaNICA #5? LouiSe (LouiSe) 41 DeT(r)oX (DeToX)
2004 október 5. kedd 00:33
100. topic a fóRumon. +1 sör a Laynak! Saughassy (sau) 18 B. Szilveszter (bszggg)
2004 június 15. kedd 14:39
Vélemények az AmigaInc-röl neongod (neongod) 116 neongod (neongod)
2004 június 4. péntek 21:04
Elkészült a szavazás neongod (neongod) 41 B. Szilveszter (bszggg)
2004 május 12. szerda 06:48
Amiga SDK (Software Development Kit) LeChuck (LeChuck) 12 Emeric SH (Emeric)
2004 április 23. péntek 14:55
MacEmu és társai... Nemeth Zoltan (enzo) 23 Thomas of SMV Design (thomas.smv)
2004 április 3. szombat 17:09
Mars Expedíció Cobra (cobra) 55 B. Szilveszter (bszggg)
2004 január 20. kedd 15:04
 <<  1  11  21  31  41  51  >> Bezár Frissít Link ehhez az oldalhoz

Fábián Zoltán 2001 július 25. szerda 18:30 Link ehhez a hozzászóláshoz

Hozzászólásai: 206
Nagyon csend van mostanában kedvenc topikomban !!! No azért zavarlak benneteket mert egy igazi kincsre bukkantam a neten. Mondjuk az oldalt nem veti szét a design viszont minden infó megtalálható a Mars-ról méghozzá magyarul. A létezõ összes adat ami csak elképzelhetõ, összehasónlítva a fõld paramétereivel. Infó az összes Marsra indúlt szondárol az elveszettek- rõl is. Mindegyikrõl leírás és képek valamint a szondák által készítet képek és radar képek. Sok egyéb kép és animáció. Xal mindenképp érdemes meglátogatni. Itt az url: http://ural2.hszk.bme.hu/~an001/mars.html Böngésszétek át :) Amúgy az oldal bekerül a Kakasd hompage link Gyüjteményébe a NASA honlapjával együtt.
Cobra 2001 július 31. kedd 15:21 Link ehhez a hozzászóláshoz

Hozzászólásai: 2.505
Jahh elcsendesedett rendesen mert cobra batyo kozben elkoltozott. Szerintem nagyon erdekes amit neongod meselt. Az urallomas valoban alkalmas lesz mindenfele modulok osszeszerelesere, de ezen kivul meg kiserletezesre is. A marsra utazassal az a gond, hogy mint tudjuk az urben a gamma sugarak szitat csinalnak az urhajosokbol es az urhajojukbol. Egy 1-2 hetes kuldetesnel ez meg nem jelent olyan nagy problemat, de hosszutavon a sugarzas megbetegiti es megolni az asztronautakat. A foldunk eros magneses tere es vastag legkore ved minket meg ettol a sugarzastol, de ilyet urhajo korul meg nem tudnak epiteni. Talan 10-20 ev mulva kitalalnak valamit es embert raknak a marsra. Ami pedig az Alpha Centauri utazast illeti, valami hihetetlen ujitasnak kell bekovetkeznie, valahonnan hatalmas mennyisegu energiat kell termelniuk, teszem fol 10-20 ev mulva epitenek egy fuzio eromuvet, mely folyamatosan kepes mukodni, meg az is edeskeves hogy azt az energiat eloallitsa, ami mondjuk a fenysebesseg negyedere felgyorsit egy urhajot. Azert kivancsi vagyok hogy 20 ev mulva hol tart majd a technologia, lehet hogy a mostani benzines autok olyannak minosulnek majd, mint most a lovaskocsik?
neongod 2001 augusztus 2. csütörtök 00:15 Link ehhez a hozzászóláshoz

Hozzászólásai: 1.061
Ebben tutira igazad van. a mai kocsik roppant elavultak es szerintem mar csak a penz es az olajuzletben levo hihetetlen mennyisegu penz tartja oket meg mindig fenn.. biztosan megvan mar a korszerubb es kornyezetbaratabb technologia. az energiaproblemak megoldasara, talan ideje lenne feltalalni a poláris energiát, ami hihetetlen erõvel bír, de persze csak a delta kvadránsban létezik, a startrekben sajnos :) valami egetvero ujitas kene mar vegre. Ha nezi valaki a StarTreket rajohet, hogy rengeteg ertelmes otlet van benne es a legtobb a mai csillagaszat es a tudomany felfedezesein es kiserletein alapul egy kis fantaziaval. Ajanlom figyelmetekbe Steven Hawking: Az Ido rovid tortenete cimu konyvet. Meg olvasom, de mar most egy csomo olyan dolgot talaltam benne, amit nem is hittem hogy ismernek mar a tudosok. A nem is olyan regen meg a scifikben latott dolgokra majdnem mind talalnak tudomanyos alapot. marahara tetszik.
Cobra 2001 augusztus 10. péntek 23:20 Link ehhez a hozzászóláshoz

Hozzászólásai: 2.505
Szerintem az amcsik már iszonyatosan elõre vannak fejlõdve csak nem hozzák nyilvánosságra. De ha nem zavarta õket kûlönösen hogy pl. lezuhant pár F117A a szerbeknél akkor tuti hogy vannak nekik már sokkal fejledtebb technológiával ellátott cuccaik, csak titkolják rendesen...
Leeroy ^ SMV 2001 augusztus 13. hétfő 03:14 Link ehhez a hozzászóláshoz

Hozzászólásai: 4.807
Én is Cobra véleménye mellett vagyok,azaz némely sci-fi-ben fellelhetõ kifejezés nem pusztán az írók és forgatókönyvírók gazdag képzelõerejét bizonyítja,hanem igenis van valóságalapja...már ha csak az ûrutazásra gondolunk. A benzin és az alternatív üzemanyag-technológiák tekintetében is megvan a saját privát különbejáratú véleményem,de asszem Egely György foglalkozott ezzel behatóbban.
Cobra 2001 augusztus 13. hétfő 15:46 Link ehhez a hozzászóláshoz

Hozzászólásai: 2.505
Az amcsik mindenfelet kitalalnak de azt azert nehezen tudom elkepzelni, hogy valaha is a fenysebessegnek mondjuk a felevel tudnanak utazni. Hisz meg mindig a robbanoelven mukodo meghajtassal foglalkoznak, az az energia pedig edeskeves ahhoz...
Biochip 2002 május 6. hétfő 09:14 Link ehhez a hozzászóláshoz

Hozzászólásai: 92
Kedvetekert magyarra forditottam interjumat Bill Joy-jal, a sun microsystems fofejlesztojevel, a Java es a Jini gepnyelvek egyik szuloatyjaval. Az interju teljes szovege megtalalhato a MoonTimes mult heti mellekleteben. (Atdugta az orrat a tuloldalrol TDSofTM-be es talalt nehany dolgot, amitol "majdnem elajult". Engem inkabb az lepett meg, amit a robotika fejlodeserol meselt, mindenki vonja le maganak a sajat kulonbejaratu kovetkezteteset.) biochip: 1999-ben Kevin Warwick kibernetikus egy chipet ultetett a karjaba, ez egy szamitogeppel kommunikalva ajtokat nyitott ki, es felkapcsolta a villanyt, ha belepett egy szobaba. Ugy latszik nemsokara olyan chipet lehet beultetni, ami jeleket kuld es fogad az idegrendszer es egy szamitogep kozott. Ez mar a gep es az ember szerves osszeolvadasa? Bill Joy: Nem. Ha emberek dolgokat ultetnek a testukbe, amiktol az erzekelesuk jelentosen megjavul, az elfogadhato. Ha valaki nem hall, es egy implantalt hallokeszulek jobban mukodik, mint egy hagyomanyos, rendben van. Akkor veszelyes a helyzet, ha az egyik ember eszlelesjavulasa a masik szabadsagat es jogait fenyegeti, vagy korlatozza. Mintha peldaul olyan robotokat keszitenenk, amelyek inteligensek, es mas elolenyfajt alkotnanak. De ez meg messze van attol, hogy egy chipet valakibe beultetunk. b: Warwick azt mondja, hogy emberi lenykent szuletese "a sors veletlenszerusege volt, amit csupan a hely es az ido hatarozott meg." Egyetert ezzel? BJ: Nehany "szamitogep - tudos" a sajat tudatat ugy latja, mint egy test nelkuli dolgot. Ezek azt hiszik, hogy egy szilikonhuvelyben hosszabb ideig elhetnenek. Tudjuk azonban, hogy az emberi tapasztalat "atelt tapasztalat", ami ossze van kotve a testtel. Szellem es test nem valaszthatok el egymastol. Ugy gondolom, hogy egy testetlen elet eppen olyan, mint egy emberi agy egy nylonzacskoban. Meglehetosen nagy a tavolsag a testtel rendelkezo leny es egy testetlen szellem között. b: Kovetkezo lepeskent Warwick az idegnyalabjait akarja megcsapolni es erzelmi-emocionalis jeleket felvenni. Peldaul un. kellemes, vagy boldogsagerzes jeleket kivan idegrendszerebe betaplalni. Ez az a boldogsag, amit Arisztotelesz is keresett? BJ: Az emberek persze tudnak idolegesen oromet okozni maguknak, peldaul drogokkal. Ehhez nincs szukseg semmilyen szamitogepre. A legtobbunknek azonban ez az ut nem elfogadhato. A kibernetikusok kiserleteiket azzal az indokkal probaljak elfogadtatni, hogy az orvosi eredmenyek meggyozoek: a vakok ismet latnak, a suketek hallanak, a benak szaladnak. A legtobb kiserleti projektet rovidtavu eredmenyei miatt tartjak elfogadhatonak. A veszely azonban ott mutatkozik, hogy a rovidtavu elonyok felhalmozodasa vegul hatrannyal jar. Kocsival ugye eleg szabadon es gyorsan lehet kozlekedni. De ha mindenkinek van autoja, akkor az utakon teljes torlodas, dugo allhat be. Az eredeti igerveny egy dolog, a kovetkezmeny pedig egy masik. Ez az, amit meg nem ertunk meg igazan. b: Miert nem ertjuk meg? BJ: Mert ez a latasmod semmi penzt nem hoz a konyhara. A lelkesedes egy felfedezeskor mindig nagy. Gondoljunk csak a haldoklo emberekre. Szamukra egy rovid idore, jo nagy summa penz elleneben meghosszabbithatjuk az eletet, es ok erre azt mondhatjak, ez jo dolog. De a dolog termeszete es modja, ahogy ezt tortenik, sokszor megtagadjuk toluk a meltosagteljes halalt. Nehezen fogadhato el szamunkra, hogy mindennek van ertelmes hatara. b: Mi a kulonbseg egy agyba ultetett chip es egy uj robot elolenyfaj kozott? BJ: Ha valaki eloallit egy androidot és a technologia annyira elorahaladott lesz, hogy a robotok atlagon feluli hatalmuak es atlagon felul ertelmesek lesznek, akkor az embernek nincs tobbe semmi eselye. A robotok konnyen kipusztithatnak bennunket. Akkor majd valamikor fel kell tennunk magunknak a kerdest: ezt akarjuk? Ha ezt a dontest kozosen hozzuk meg, az egy ugy. De ha ezt egy kulonallo csoport teszi, es a tobbiek nem lehetnek mar emberek, mert a robotokat nem lehet tobbe ellenorizni es atveszik a hatalmat, akkor fel kell tegyem a kerdest, megengedhetjuk-e ezt magunknak. Megtiltjuk peldaul embereknek azt, hogy pusztito fegyverek egesz arzenaljat birtokoljak. Nehany ilyen lehetosegnek azonban majd nehezen tudunk ellenallni, hiszen ha meggondoljuk nem kellene matematikat tanulnunk, mert gondolatainkbol fel tudunk hivni egy computert, vagy ugyanezert semmit nem kell megjegyeznunk, vagy emlekezetbe vesnunk, mert az agyunkkal adatbankokat tudunk lehivni az internetbol. Minden lehetseges magikus dolgot meg tudunk csinalni akar kis, akar nagy dimenzioban. De ugy meg tudjuk valtoztatni a vilagot, hogy a valo eletunkre se ismerunk majd ra, a tapasztalataink nem emberiek lesznek, mert testetlen agyak es robotok meg mas hasonloak nepesitik be a vilagot. Az a kihivas, ami elott nemsokara majd allunk, az, el kell donteni mi az embernek lenni. Ha hagyjuk a torteneseket maguktol folyni, mindent elveszithetunk, ami csak fontos szamunkra. b: Mi az a pont amitol kezdve nem vagyunk emberek? BJ: Ennek az evszazadnak a masodik feleben egyfajta utodfajt tudunk majd konstrualni. A biotechnologiat is felhasznalhatjuk majd, hogy genvonalainkat megvaltoztatva kulonbozo fajtaju embereket alkossunk. Nehanyan majd talalnak elegendo indokot arra, hogy az orokitoanyagainkba belenyuljanak, bizonyos problemakat megoldando. Ez jo vagy rossz dolog? A gond ott van, hogy kis lepesek egesz sorozata olyan helyzethez vezethet, amikor mar emberi fajelmeletunk lenne. Kezdetben szornyuseges kiserletek voltak, amikor embereket nyomoritottak meg es a dolog nem mukodott igazan. De valamikor tenyleg kepesek leszunk megtenni, es igy az etikai kerdesek ugyanazok, mint korabban: felhasznaljuk-e a technologiat arra, hogy valamikeppen feljavitsuk magunkat, vagy eldontjuk-e kozosen, mit akarunk magunkbol megtartani. Nem vagyunk valami tul szerencsesek abban, hogy ilyen kerdeseket kozosen, globalisan dontsuk el. Mindenkinek gondot okoz majd, hogy a masik valamikeppen becsapja majd, ezert nem adhatunk fel semmit. b: Meg egyszer megkerdezem, hol vonna meg a hatart szemelyek kozott, ki meg az ember, es ki, aki mar nem az? BJ: Egy robotfaj nem nelkuli lenne, meg akkor is, ha szaporodni tud. Tudasat es emlekezetet meg tudna osztani a gyermekeivel, azonban nem lenne individualis szelleme, ahogy nekunk van. Ez emberi leny lenne? Nem, ez egy termeszeti eletforma szilikonban. Az emberek husbol, verbol vannak, szulnek es szuletnek, meghalnak es szeretkeznek. Kulturank van, ami a tapasztalatainkbol all ossze, es elkepzeleseink vannak arrol, hogyan legyunk egyenisegek. Az ember es a robot egymasnak ellentmondobb mar nem is lehetne. Mit tudok az egyiktol a masiknak atadni anelkul, hogy megszunjek embernek lenni? Eljon az a pont a fejlodes soran, amikor az emberiseget ez a veszely fenyegeti, mert egy roboteloleny velhetoen sokkal inteligensebb es erosebb lesz. b: Ez azt jelenti, hogy halalra javitjuk magunkat? BJ: Olyan, mint az orvossag, az ember tul sokat is bevehet belole. Es a folyamatok sokkal gyorsabbak lehetnek, hogy akar csak megjosolni, vagy ellenorizni tudnank oket. Nem azt mondom, hogy a tudomanyt es a technologiat meg tudnank allitani. De van egy hatar. Nem tagadhatjuk az emberben a gonosz letezeset. Es az a teny, hogy ez a technologia gyakorlatilag tejesen hatartalan fejlodesu lehet, senki nem tagadja. Nemcsak a fizikai es szellemi feljavitasunkrol van szo. A veszely mar elobb fennall, a nanotechnologia es a gentechnologia haborus celu felhasznalasaval. b: Istent jatszunk? BJ: Ugy tunik, hatalmasak vagyunk es nem kulonosebben szerenyek. Ha a gorog dramakat olvassuk, megallapithatjuk, a gorogoknek nagyobb sejtesuk volt arrol a veszelyrol, ami bennunket fenyeget. A tudomanyban olyan utakat keresunk, hogy ezeket a veszelyeket elkeruljuk, es egy bizonyos fokig ezt meg is lehet tenni. Dehat a tudomany ertekmentes. Ha emberi ertekeinket meg akarjuk orizni, kozelitenunk kell egymashoz a tudomanyt es az ertekeinket. b: Magyaran az elott a valasztas elott allunk, hogy superman-eket hozzunk letre, vagy arra a jovore vagyunk atkozva, amiben az inteligens gepek iranyitanak es az emberek masodosztalyu polgarokkent leteznek. BJ: Jogos az aggodalom, hogy a robotok, amelyek onmagukat reprodukalni tudjak, valamikor kikerulnek az ellenorzesunk alol, barmilyen biztonsagi megelozo intezkedeseket is hozunk. Valamikor bekovetkezhet egy baleset, vagy szerencsetlenseg. Ugyanaz, mintha tizezer atomfegyvertol lennenk korulveve, valamikor beuthet a krach. b: Marvin Minsky, a mesterseges inteligencia egyik atyja azt allitja, az embernel nem letezik olyasmi, hogy lelek. Azt allitja, "a jovo csimpanzai" vagyunk, es szellemi gyermekeink az inteligens robotok. BJ: Mar Nietzsche azt mondta, a tudomany megmutatja majd nekunk, hogy letezesunk jelentektelen, hogy nincs lelkunk. Ha mindent is tudunk az ember genetikai felepiteserol, ez nem jelenti azt, hogy mindent tudunk minden egyes emberrol. Minden egyes ember elete egyedi es felulmulhatatlan ebben a vilagban es vegtelen erteke van. Egy elet erteke a kulturankban fejezodik ki, a hitunkben es a vallasunkban. Viszont azert mert olyan technologiaval rendelkezunk, amivel atlag feletti inteligenciaju es nagyhatalmu robotokat tudunk gyartani, az emberi elet erteket ez nem kissebbiti le. b: Mennyire lehet demokratikus a cyborgok, robotemberek tarsadalma? BJ: Az biztos, hogy az emberek jogai csorbulnanak, vagy elvesznenek ebben az esetben. Pont ugy, amikor az ember atvette a hatalmat a foldon. Nehezen elkepzelheto, hogy elve kibirnank ezt az atmenetet. Es ha ez az atmenet eljon, akkor valamikor a 21. szazad vege fele. Van tehat meg nemi idonk. Ekozben az atomfegyverek problemajanak ugyet is kezbe kellene venni, a biotechnologia etikai felhasznalasat ugyszinten, de pont ez mondhato el a nanotechnologia korlatlan alkalmazasarol is, ami rendkivul veszelyes. Ha szembe kerulunk a robotproblemaval, meg kell valaszolnunk a kerdest, akarunk-e olyan fajt letrehozni, ami potolna bennunket. Ha megalkotjuk ezt a fajtat, az alaphelyzetet adna arra, hogy tovabbfejlodjon. Az evolucio pedig gondoskodna arrol, hogy ez a faj elore nem latott hatalommal es erovel rendelkezzen. Ez persze veszelyezteti a tovabbelesunket. Nekem magamnak is furcsanak tunik, hogy ezeket a dolgokat mondom. De ha megkerdezne egy kutatot, nem mondana ellent nekem. b: Azt mondta az elobb, hogy a "vegletesen gonosz tokeletessegenek es befejezettsegenek a szelen" allunk. Mit ert ez alatt? BJ: A "vegletesen gonosz" egy fogalom, amelyet Hannah Arendt hasznalt Eichmann-nal es a naci birodalommal osszefuggesben: hogy tehettek az emberek ilyen szornyusegeket? Eredetileg a "gonosz banalitasanak" nevezte - a gondolat, hogy emberek ilyen buntetteket kovessenek el, mivel nem tudtak, mit cselekszenek. Vegletesen gonosz tett lenne egy atomfegyver felrobbantasa, vagy egy olyan esemeny mint a Holocaust. Egy egyedulallo szemelynek mostanaban nincs arra lehetosege, hogy ilyet tegyen. De ha a technologia ilyen gyorsan fejlodik, ahogy most, ez egyes szemelyeknek is tokeletes lehetoseget adna olyan rosszindulatu cselekedetek vegrehajtasara, amelyekre korabban csak csoportok, vagy kormanyok voltak kepesek. b: Ugy gondolja, hogy az "I Love You" virus egy kis kostolot adott abbol a lehetosegbol, amit egy tudastamogatott tomegpusztitas jelent? BJ: Igy van. Most mar latjuk, mit jelenthet az onszaporodas. Ezt a "West-Nil-Virus"-on is jol lehet latni, ami eppen amerika eszek-keleti reszen terjed. Ha egyszer belekerul a rendszerbe, nem lehet megallitani. Tiszta informacioval ez meg nem tortent meg, de lathatjuk az interneten talalhato zenekkkel kapcsolatos eles vitakat is. Ha a zene egyszer kikerul a halora, nincs az az ember, aki a sokszoros(it)odasat megakadalyozza. b: On azt javasolta, hogy a tudas bizonyos fajtai utani torekvesunket, azok megismereset korlatozzuk. De hat ez az On szajabol ugy hangzik, mintha Edison egy gyertyat gyujtana es veg nelkul ovna bennunket az izzolampa veszelyeitol. BJ: Vezeto nanotechnologusok a "Wired"-be irt cikkem utan a nanotechnologiaban alkalmazott bizonyos korlatlan modszerekre moratoriumot javasoltak. Warwick egyik peticiojaban azt irta, hogy a robotkutatas bizonyos modszerei tulsagosan veszelyesek, es korlatozo torvenyeket kellene megfogalmaznunk. Ezen kivul vannak mar szabalyozasok, amelyek a biotechnologia alkalmazasat meghatarozott kiserletekben tiltjak. Addig persze, amig kozos donteseket hozunk, melyek a kutatasoknak a hatarai, rendben is van a dolog. A veszely ott jon elo, hogy annyi technologiat hozunk letre, vegul nem tudunk mar elkerito hatarokat huzni. Igy aztan extrem esetben rosszindulatu alkalmazok rendkivul pusztito hatasokat tudnak felszabaditani. b: Hogy kivan a tudas iranti torekvesnek hatarokat kijelolni? Hol akarja a hatarokat meghuzni? BJ: Na ez az a kerdes, amit a modern tudomanyok kezdete ota igazabol soha sem tettunk fel. Volt valamikor egy elkepzelesunk, hogy meghatarozott dolgok tabuk voltak. Egy informacios tarsadalomban bizonyos informaciok veszelyesek. Most ugyanazokat a mechanizmusokat, amelyeket veszelyes fizikai anyagok ellenorzesere hasznalunk fel, az informaciok megorzesere es ellenorzesere forditjuk. Azok a floppyk, amelyeken atomfegyverekrol gyujtott adatok vannak eppannyira veszelyesek, mint maga a plutonium. b: Ki huzza meg ezeket a hatarokat? BJ: Kozos dontesekhez kozos, vilagot athato szervezetek szuksegesek. Ilyen a G7, ilyen az OECD, vagy a GATT, vagy a Biztonsagi Tanacs. Gazdasagi nyomast tudunk gyakorolni, hogy orszagok, vagy vallalatok a szabalyozasokat, vagy korlatozasokat betartsak. Ha el akarjuk kerulni, hogy ezek a technologiak egyes szemelyek kezebe kerulhessenek, biztositani kell azt, ne legyenek kiaprozottak az egyeni felhasznalashoz. Ez nehez lesz. De csokkenthetjuk a veszelyt, ha az erintett infokat nem rakjuk ki pl. az internetre. b: Warwick az mondta, hogy minden kiserlet meger annyit, hogy megcsinaljuk, csak azert, hogy megtudjuk, mi tortenik...... BJ: Ez egy hetkoznapi erveles. A tudomanynak az a velemenye, hogy ha a valosagot fedezzuk fel, minden rendben van. Ez egy gyermekes magatartas, mert ha az igazsag felfedezese katasztrofalis kovetkezmenyekkel jar, nem olyan egyszeruek a dolgok. A gorogok ezt mar regen tudtak. Az Oedipus-Mythos peldaul. Oedipus felfedezi a valosagot az eleterol, es ez elpusztitja ot. Nem fedezhetunk fel olyan tudomanyos tenyeket, amik elpusztithatnak bennunket. Csak azert, mert igazsag es torvenyszeruseg, meg nem jelenti azt, jobb lesz nekunk, ha ismerjuk. (Sajat megjegyzes: Pandora szelenceje) b: Embersegunknek nem resze-e az, hogy mindig megismerjuk a valosagot? BJ: Ezt mar Arisztotelesz is mondta. Ha az igazsag iranti keresesunkben nem korlatozzuk be bizonyos mertekig onmagunkat, megno a veszely, hogy valami szornyuseges dolog tortenik. Nem a mi termeszetunkben van korlatokat emelni, ez az evolucioval fugg ossze. De racionalis lenyek vagyunk, es a tudomanyt ezeknek a problemaknak a legyozesenel fel tudjuk hasznalni. Tudomanyos modszerek es statisztikak azt mutatjak, hogy jobban tesszuk, ha ertelmesen cselekszunk. Meg nem volt nagykiterjedesu atomhaboru a foldon, de bizonyosan voltak kevesbe veszelyes alternativak is mint tobbezer atomrobbanofej eloallitasa. Nem mindig a veszelytelen uton jarunk. b: Emlitette, el tudja kepzeni, hogy egy szep napon erkolcsi kotelessegenek erzi majd a munkajat befejezni. Milyen messze van ez a szep nap? BJ: Jelenleg olyan software-fejlesztesen dolgozom, ami a szamitogepet megbizhatobba teszi, roviden szolva defenziv technologiaval. Az a velemenyem, egy kutatonak abba kell hagynia a munkat, ha tomegpusztito fegyver eloallitasahoz jarul hozza. Ketsegtelen, hogy az informacios tarsadalom koraban egy szamitogep potencialisan a tomegpusztitas eszkozeve valhat. Oppenheimer megepitette a bombat, es egyertelmu volt a szandek, hogy azt emberekre dobjak majd le. Lehet-e mondani akkor: nem vallalok semmi felelosseget, mert politikus hozta meg a dontest? b: Egyszoval mikor hagyja abba? BJ: Majdnem otveneves vagyok es mar tul oreg a programozashoz. Meg talan egypar evet dolgozom. Lassan antikvitas lesz belolem. (no comment)
B. Szilveszter 2002 december 6. péntek 10:35 Link ehhez a hozzászóláshoz

Hozzászólásai: 995
most volt a hétvégén, hogy már van olyan teknika, amivel lehet a fénysebesség kbfelével menni, csak az irányítás a gond, meg a megállás...
Godzsak Andrea 2002 december 19. csütörtök 08:16 Link ehhez a hozzászóláshoz

Hozzászólásai: 219
erdekes... majdnem olyan problemak mint a windowsnal(((:
B. Szilveszter 2003 június 12. csütörtök 07:37 Link ehhez a hozzászóláshoz

Hozzászólásai: 995
megin mingyá lövöldöznek kettõt is. úgy hallik.

 <<  1  11  21  31  41  51  >> Bezár Frissít Link ehhez az oldalhoz


 <<  1  21  41  61  81  101  121  141  161  181  201  221  241  >>

Valid CSS!