| |
| Biochip |
2001 május 12. szombat 22:09  |
Hozzászólásai: 92 |
Wolverin3:
1.) Amit az ember ezen a gojon EDDIG felfedezett, azt mindig kihasznalta es az ELONYERE (ezert tartunk itt ahol vagyunk), de nem biztos, hogy a 'masik' elonyere (sot a nagyvadak es a szomszedos masnyelvuek 6arozott hatranyara, sot kipusztitasara) es az 1ensulyi helyzet 1re magasabb szinten jon letre, mint 1 kartyavarban (vagy inkabb babeli toronyban :).
2.) Ne haragudj, de ez 1 nagy marhaság amit mondasz, mivel a foldnek (sot a naprendszernek is es ha becsleseim nem csalnak a galaktikanak is) 1eduli urai vagyunk, es az teljesen vedtelen velunk szemben (bar ez forditva is igaz, pl. 1 kisbolygo lezuhanasa a foldre). Nemcsak hogy "nem normalis" darabja vagyunk a foldnek, de annak a 'legnormalisabb' resze vagyunk, amelyik visszahat alkotojara es atalakit(6)ja azt. (Ahogy mondani szoktam a nagy Big Bang utan itt mar az uristen sem ismer sajat magara .....:)))Arra, hogy az embernek maganak kell tennie azert, hogy a foldi biomassza 1ensulyanak elveszteset meggatolja, jo pelda ra, hogy svajcban es franciaorszagban az alpokbol mar kihalt szirti dogkeselyut nehany eve megprobaltak visszatelepiteni es sikerrel. Az uri vadaszok altal regen kihalasra lovoldozott alpesi szirti dogkeselyu (nem kopasz nyaku) csak elhullott allatokat (dogoket) eszik, es ezzel "koztisztasagi" feladatokat lat el, a juhnyajakra (nem ugy mint az alpesi szirti ragadozo sas) teljesen artalmatlan. Bar a fold elovilaganak tobb mrd eve tarto darwini szelekcios folyamata az ember magasabb szintu 'civilizalodasaval' (inkabb csak napjainktol kezdodoen) megszakadt, az ember azert meg 1-2 ev1000d mulva kepes lesz olyan mesterseges elovilag balanszot letrehozni, ami nagyon sokaig viszonylagosan tokeletes 1ensulyt teremthet (nezd + pl. 1 1edulallo csendes-oceani sziget florajat es faunajat :)). (A szamitogepek - de nem m**t lelkivilaggal :DDD - kiszamitjak majd a comfortabilishoz nagyon kozeli allapotokat). Az un. minimalis biobalanszot mar megcsinaltak a mir-en, es az iss-en is az van, 1elore novenyek es allatok (de nem virusok, bakteriumok es gombak) nelkul. Az 1so holdi bazisok - ezek 1ikeben tengetem 1hanguan izgalmas eletemet - [csak erdekessegkeppen mondom, hogy 1 vekony talajretegre telepitett, mesterseges fenyben levo, holdfelszin alatti fasor fai az 'europai' tel alatt teljes erovel zoldeltek, es most kezdik valami miatt hullatni a leveleiket, de csak 1nehanyat :)] - viszont mar novenyi es allati mikroklimaval epulnek ki, amihez a legfontosabb anyagot, a vizet holdfelszin alatti jeglencsekbol nyerik :). A fold koruli nagyobb urallomasok, de kulonosen + a marsi bazisok viszont teljes 1ensulyban levo "mikro"elovilagokat kovetelnek, de hidd el ez is + lesz (kiveve a humanoid suicide esetet, amire szinten nagy eselyt adok, itt a letezes ojan szuk csatornain kell cikkcakkban atgyomoszolni magunkat, amire a foldtortenetben mar szamtalan pelda volt :)
detox: a marsra nem tudunk 'visszamenni', mert a phobos es a deimos tulsagosan kicsik (voltak) a marsi "biomotor" beinditasahoz, de szelsoseges esetben lehetseges, hogy a mars a kisbolygoovezetben letezett nagyobb bolygo holdja volt, es mint ilyen kapott 1 e'lo" leheletet a centrumbol (???? :)))
Es miazhogy 'amit tonkreqrt vegleg, mielott' (??? :). Nem qrta tonkre, hanem lelekszakadva elmenekult valahonnet, lehet erre meg sor kerulhet itt is :)))
cobra: +probalok a kerdeseidre ertelmes valaszokat adni:
1)van
2)van
3)csak
4)a hozam mindig nagyobb mint a befektetes
5)igen
:) |
| |
| DeT(r)oX |
2001 május 14. hétfő 23:15 |
Hozzászólásai: 4.574 |
boi: aha, akkor xerinted melyik bolygó lexx a következõ áldozat? :) |
| |
| Biochip |
2001 május 15. kedd 22:08 |
Hozzászólásai: 92 |
detox(ikalt): ordogod van, kitalaltad, merta a Mars lesz az elso aldozat.....
aztan a kisbolygoovezetben rendesen le lehet dogleni valamelyik aszteroidan, a Ceresz-en, a Pallasz-on, a Veszta-n [na erre ha radobnad magad, visongatna rendesen :))], vagy a Mathilda-n :) [bar ez utobbi eleg rondara sikeredett, olyan mint 1 alma, amibe mar vagy 5szor beleharaptak, aztan hirtelen felindulasbol otthagytak], az Ida-n [ez 1 jopofa 45 km atmeroju hasas noi torzo aszteroida, jokat lehet rohogni rajta, ha ott hanyatt fekszel es nezed, hogyan rohangal korulotte a 1 1/2 km szeles golyo alaku holdja, a legkisebb ismert aszteroid-hold a naprendszerben, a Daktilusz]
a kovetkezo villamosmegallo az Europa (vagy a Ganimedesz)
aztan a kovetkezo ev100adokban + yo kis quantumugrasokkal be lehet cserkeszni a
a Titant (vagy a Hyperiont)
az Arielt (esetleg a Mirandat, netan a Titaniat, vegso esetben az Oberont)
qvara kalandosnak igerkezik a Triton, mert annak a szerencsetlen gojonak retrograd a forgasa, ezert 1re kozelebb es kozebb vanszorog a Neptunuszhoz es elobb - utobb vagy beleesik abba, vagy siman, de rendkivul hetkoznapi modon darabjaira robban fel [LASD: Hitch Hiker's Guide to the Galaxy], ugyhogy sietni kell mielott vegkepp suicidal az allatja....
a lenyeg csak annyi hogy viz legyen ott, ahova leteszed a koszos cipodet [esetleg jeg is megteszi, ha a farzsebedben a meruloforralodat + az eletrolizalo eszcajgodat is magaddal viszed az elmaradhatatlan furdotorulkozo + a frissen kaszalt es szaritott, pitypang-illatu szena mellett :)]
aztan el, el innet a sunyi picsaba, minel messzebb a naptol, mielott idegessegeben es tulfutott igyekezeteben a forro kalyha-kabatjat teljesen le nem dobja magarol :)
bar ahol most vagyunk ez is csak 1 "sima sztar" (???!!!) volt valamikor, de hogy ez a feledekeny planetta mikor, melyik ruhatarban adta le a kabatjat, azt nem lehet tudni :)
talan menet kozben valamikor majd kiderul,de hogy a ruhatari cedulaval nem fogunk odarohanni a garderobe-ba erte, ha raakadunk, az is holtbiztos..... |
| |
| Fábián Zoltán |
2001 május 17. csütörtök 05:14 |
Hozzászólásai: 206 |
A Mars betelepítése, szerintem szükségszerü lépes lesz.
Már most is többen vagyunk ezen a planétán mint ahány embert el tud tartani.
A szükséges technikai feltételekkel már ma is rendelkezünk, és sokkal elöbb
ember fogja a Mars talaján hagyni a lábnyomát mint azt gondolnánk.
És most nem a NASA-ra gondolok, már hallani olyan magán kezdeményezésekröl
amik adomayyokból építík az ürhajót, és a többi felszerelést.
Adományokból pedig nincs hiány, mert olyan ígéretet tettek, hogy ha
összegyûlik a pénz elsõnek olyan helyen fognak leszálni amire az emberek
igenis kíváncsiak, Mars arc és a piramisok környéke. És ezt bizony sokan támogatják.
Már fejlesztik a hordozó jármûvet is ami majd az ûreszközt kirepítí a Fõld
vonzáskörébõl. A Spektrumon volt is róla egy fílm. Két jármûvet is fejlesztenek
párhuzamosan, az egyik egy hagyományos rakéta elvre épûl, a másik kissé
szokatlan megoldásra épûl. Kerozint használ majd üzemanyag gyanánt takarékos
és egyáltalán nem hasonlít rakétára, inkáb egy modern sugárhajtásos repülõgépre
hasonlít majd, ami még a helikopteréhez hasonló rotorokkal is rendelkezik.
Ne feledjétek repülõgép már járt az ûrben akármilyen fúrcsa is.
Az X-15 107 KM magasságig emelkedett és még magasabra is tudott vólna menni
de ebbe a magasságbe lefújták a kísérletet. Ha jól tudom néhány mûhóld
110 KM magasságban kering a fõld körûl. Tehát egyáltalán nem lehetettlen a dolog.
Amit eddig hallottam róla igen bíztató. A Spektrum kommentátora szerint ezek
a magán kezdemenyezesek már jóval a NASA elött járnak gazdaságosabbak és
fejlettebbek mint a birokratikus elvekre ( haszon, plusz a gyártókkal kötött
szerzödések, egyebek ) épûlõ NASA fejlesztések. Õk még mindig leragadtak az
ûrsikló programnál pedig a technika nekik is elérhetõ. Mitöbb már kísérletek
is fólytak az új visszatérõ ûrjármû kifejlesztésére, de ki tudja miért ezek
elmaradtak. ( Talán valakinek, vagy valaminek az anyagi érdekeit sértették ) ?
Ezért aztán az is lehet, hogy elöbb fog civil ember a Marsra lepni mint egy
hivatásos NASA pilóta.
Amúgy a számítások szerint Ugy 1000-év kell míg a Mars levegõjét emberek által is
belélegezhetõvé teszik. Elõszõr néhány speciálisan génmanipulált növényt telepítenek
Majd a Marsra a többit majd elvégzi a természet. Sok szerencsét hozzá.
Amúgy nem lehettlen, hogy találnak a Marson életet, hisz gyakorlatilag minden
feltétel adott hozzá. Most nem nagy állatokra gondoltam. Az már jó ideje köztudott
hogy az élet kialakulásához sem oxigénre sem x hõmérsékletre nincs szükség.
Mondjuk víz az kell, de nagyon úgy nézki az van is a Marson. |
| |
| DeT(r)oX |
2001 május 18. péntek 01:45 |
Hozzászólásai: 4.574 |
Oksa, találkozunka Marson, 1 jó -helyi- ganja mellet... 8) |
| |
| Cobra |
2001 május 18. péntek 16:22 |
Hozzászólásai: 2.505 |
De miert kéne mennünk a marsra? Hisz az egy halott bolygó. Találtak folyók medreit, de víz sehol. Tudják hogy a földhöz hasonlóan volt ott is élet. De a bolygó már nem alkalmas az élet fenttartására. Az atmoszférájában egy kis mennyiségû oxygén van, de többnyire széndioxid. A Mars biztos nem lesz a következõ bolygó, melyet 'lelakunk' de lehet, hogy az volt az elõzõ. Lehet, hogy az õskori civilizációk, az egyiptomiak például, akik piramisokat építettek, melyeket a mai gépekkel se tudnának úgy megcsinálni, a marsról jöttek ide... |
| |
| Biochip |
2001 május 19. szombat 01:18 |
Hozzászólásai: 92 |
cobra: kar, hogy te kezdted a topicot, de mostma mindegy, azert remelem nem te fejezed majd be :)
Figyu, Fellner, mostma igazabol abbahagyhatnad a hujesegeidet, mer meg az is marhasag, amit kerdezel....
Talaltak....... (?)
Szerencse, hogy nem te talaltad + :)
Tudjak.....(?)
Ok persze, tudjak, + mi is tudjuk, csak te nem tudod. Tul sok ezoterikus irodalmat olvastal talan ? Ennyi tudassal felmehetnel a szoszekre is vazger ....:), a papuaknal :)), de azer ott is nagyon melyen be kene menni az oserdobe, hogy ojan vadon elo torzseket talalj, akik el is hiszik a pszychotermikus gyotrodeseidet :)
L. Ron Hubbard-dal + ma a tokom tele van........
A Venuszrol ne is almodj , mert elvileg a legkort ki lehetne csapatni a felszinre, es igy viz is lenne eleg, de a projekt gigantikus meretei mellett a kovetkezok is qrvara +akadalyozzak ezt a verziot:
a)1 venusznap 243 foldi napig tart, tehat nagyon lassu a forgasa, ehhez ciklusos novenyi es allati vegetacio nem tud alkalmazkodni :)
b) a forgasa retrograd....
c) a felszinen 90 atm legnyomas van, akkora, amekkora a foldi tenger szintje alatt 1 km-rel (nem akarom ecsetelni, hogy ez mekkora pressure)
d)a legkorben csak CO2 gaz van, a felso felhoretegek meg tenylegesen kensavas felhok :))
e)a felszinen 500-600 Cfok homerseklet van, ahol pl. a cink habozas nelkul rogton megolvad :))
f)a planettanak nincs magneses kopenye, vedtelen az elektromagneses es mikroreszecske viharok ellen....
g) nincs holdja, ami arapaly hatassal +mozgatna a felszint....
[A Tut-En-Khamon + tenyleg nem a falvedorol jott le :) (hanema a farol :)))] |
| |
| Fábián Zoltán |
2001 május 19. szombat 17:24 |
Hozzászólásai: 206 |
- Növényeket a Marsra! - vagy mégsem? -
A NASA egyik kutatójának tavaly tett javaslata a Mars növényekkel való
betelepítésére nem nyerte meg kollégái egyértelmû tetszését.
Chris McKay, a NASA Ames Research Center, a NASA Astrobiology Institute tagja
egy tavalyi konferencián arról szerette volna meggyõzni az ûrügynökséget, hogy
jövõben a Marsra küldött szondák telepítsenek növényeket a vörös bolygón,
olyanokat, melyek a napfényt és az ottani talajban lévõ tápanyagokat használnák
fel. Ez akár a Mars terraformációjának, azaz bioszférája és légköre
átalakításának elsõ lépcsõfoka és szimbóluma is lehetne.
John Rummel, a NASA bolygóvédelmi szakembere azonban nem ért egyet McKay-jel,
szerinte egy hasonló program feleslegesen foglalja el a kutatások erõforrásait,
és még korántsem tudunk a marsi talajról annyit, hogy ilyen kísérleteket
végezzünk. A tudós szerint sokkal célravezetõbb lenne, ha a Földön tudnánk
megvizsgálni marsi talajmintát, és azt, hogy vajon hogyan birkóznak meg vele a
földi életformák.
Mike Meyer, az amerikai ûrügynökség asztrobiológiai szakembere is Rummel-lel
ért egyet. ´Ha eleget tudnánk a marsi talajról, akkor a Földön is
szimulálhatnánk a bolygótestvérünkön uralkodó körülményeket, és azt is
könnyebben felismerhetnénk, hogy mi is az, amire kíváncsiak vagyunk´ - állítja
a kutató. Hozzáteszi: ´Amíg nem küldünk kolóniákat a Marsra, nem szükséges
odaát élelmiszert termeszteni, nem sürgetõ kérdés tehát a növények telepítése.
Inkább olyan dolgokra kellene koncentrálnunk, melyek nagyobb mértékben segítik
elõ a terraformációt.´
McKay azonban nem így látja a helyzetet. Szerinte valóban sok indok hozható fel
amellett, hogy miért ne küldjünk növényeket a Marsra, ám úgy véli, hogy a
biológiai kísérletek nagyban elõmozdítanák a Mars megismerését. ´Ha embert
akarunk küldeni a vörös bolygóra, akkor mindenképpen tanulmányoznunk kell azt,
hogy a bolygó miképpen gondoskodhat lakói életének fenntartásáról´ - tette
hozzá a tudós.
A NASA és az ESA is tervez olyan küldetéseket, melyekben biológiai kísérleteket
végeznek majd a Marson, ám a NASA programterveiben az elkövetkezendõ húsz évre
még nem szerepel emberes marsprogram.
(Spaceref.com - jövõnézõ)
NASA Ames Research Center: http://www.arc.nasa.gov/
NASA: http://www.nasa.gov/
ESA: http://www.esa.int/
Na ez a NASA. Mondtam én, hogy civilek elöbb lesznek a Marson mint a hivatásosak.
NASA suxxxxxxxxxxxxxxx !!!!!!!!!!!!!!!!!1
Amúgy most olvastam, hogy a civil szervezetek már fel is állítottak egy kísérleti Mars szimulátort a délisarkon.
Ahol teljes egészében az ismert marsi feltételeket szimulálják ( már amit lehet ) A leendõ marsra szálló legénységet
itt készitík fel. Pl az épületekbõl ill kabinokból csakis ûrruhában lephetnek ki, és szinte mindent maguk kell megtermeljenek. Semmi külsõ segítséget nem kapnak.
2-évig lesznek ott szegények és a legközelebbi ember is többezer kilométerre van tõlük. Persze azért figyelik õket, pl kamerákkal, és mûholdon keresztûl is. |
| |
| DeT(r)oX |
2001 május 21. hétfő 20:42 |
Hozzászólásai: 4.574 |
...és wintel is van ott, mert akkor tuti rexelnek nekik. :) |
| |
| Cobra |
2001 május 22. kedd 04:46 |
Hozzászólásai: 2.505 |
Kedves biochip!
Szerintem rossz fórumba írkálsz, ez itt nem a Vénusz Expedicióról szóló fórum :) Jóhogynem a nap felszínét akarod benépesíteni :)
A marson tényleg találtak folyók medreit, ha nem hiszed nézd meg a nasa picture gallery-t. Azt is tudjuk, hogy olykor jégtakaró fedi be a sarkokat, azt még teleszkóppal is lehet látni. A Mars összességében túl hideg. Szerintem a betelepítése baromság, nem azért kutatják, hanem azért, hogy tanuljanak a bolygók evolúciójáról, lehet hogy hamarosan a mi földünkön se lesz több élet, mint a marson.
Ha kötekedni akarsz akkor is rossz fórumba jöttél, ezt a fórumot nem azért hoztam létre, hogy nagyzoló stílusú de tartalomban nulla szövegeidet hallgassam, kérlek kímélj meg tõle. |
| |
|
